Shavale Romale

Thaven saste taj baxtale!

2009. december 31., csütörtök

Boldog újévet! Baxtalo nyevo bers!

Te resen tume kado Nyevo Bersh, ando sastyipe, ande pacha. Te del tumen o Del lasho sastyipe, but baxt, lashi voja ande pacha. Te zhutil tumen o Del vi ando Nyevo Bersh baxtyasa, zorasa, sastyimasa, bukurijasa, zelenone vurdonesa, surrone grastenca, pherdyi posotyi lovenca.
Po rup po somnakaj te phiren, bisori te kerdyon pala tumari vurma.
T’avel tumaro anav blago ande luma, karing phiren, pala tumende paramichi te phenen.
Kon rabo si, te skepisajvel, kon si nasvalo, te sastyajvel, kon si mulo. bezexa ertime t’avel leske.
T’aven saste thaj baxtale, te na aven nasvale !




Elértétek az Újévet egészségben, békében. Adjon nektek az Isten jó egészséget, sok szerencsét, jó kedvet békében. Segítsen az Isten titeket az Újévben is szerencsével, erővel, egészséggel, békességgel, zöld kocsival, szürke lovakkal, tele zsebpénzzel. Ezüstön, aranyon járjatok, gyöngyök teremjenek nyomotok után. Legyen nevetek dicső a világon, amerre jártok, meséket mondjanak utánatok.
Aki rab, szabaduljon, aki beteg meggyógyuljon, aki halott bűnbocsánatot nyerjen.
Legyetek egészségesek és szerencsések soha ne legyetek betegek!

















.

2009. december 30., szerda

Vajon Van e bocsánat?















Napi bejegyzéseimet rendszeresen megszokták jeleníteni a Nácik Haza! nevű blogon is.

A tegnapival is ezt tették, melynek címe: "2009. Ezt az évet soha nem feledjük!"
Ide kattintva olvasható a hozzászólásokkal együtt:
http://nacikhaza.blogspot.com/2009/12/2009-ezt-az-evet-soha-nem-feledjuk.html

Két hozzászólás szeretnék ezek közül kiemelni, megmutatni, íme:

Mr.Moto írta...

Szerintem ezek a cigányok mind megérdemelték!
Én is szívesen pofán lőnék pár 5 éves cigó fattyút!

Horogkeresztet rajzoltak a házra??
Jajjj, jajjj, most mi lesz??
Itt a 3-ik világháború!!!
Jajjj, jajjj, horogkereszt a falon!

Amúgy meg, a legtöbb helyen fordítva volt, mert még horogkeresztet sem tudtok rajzolni!

NAPALMOT A CIGÓKRA!

Ő ÍRTA:
http://www.blogger.com/profile/05644937122436378947

A MÁSIK:


Kövesdikilátó írta...

Drága Magyar testvéreim!Örömmel látom hogy tartjátok a frontot,és van bennünk összetartás!
Dehát az ereinkben VÉR folyik és nem trágyalé mint a cigányokéban!

Jólenne veletek megismerkedni személyesen is,természetesen cigány bloggerünkel is közelebbről de az egy másik történet...

Szóval én az irományban semmi borzasztót nem látok!Pár cigóval kevesebb lett,a világ egy hajszálnyival előrébb van!

Szebb Jövőt!


A JOBBIK SZIMPATIZÁNSOK ENNYIRE KERESZTÉNYEK, ILYEN ÉRTÉKRENDEKET KÉPVISELNEK! EZEK SZERETNÉNEK A PARLAMENTBE JUTNI!

VALÓBAN ILYENEKRE VAN SZÜKSÉGETEK MAGYAROK????

HA RÁKATTINTUNK "kövesdikilátó" nevére a tetves, retkes kurucinfó töltődik be. tehát ők reagálta így.

2009 ÉV VÉGE! EZ MAGYARORSZÁG? VAJON MEDDIG LESZNEK MÉG SZABADLÁBON A NYILAS KURUCINFÓS, RETKES BŰNÖZŐK, AKIK GYILKOSSÁGOKRA BUZDÍTANAK?

VAJON VAN BOCSÁNAT?

ELLENTÉTBEN VELETEK MOCSKOS GYÁVA NYILAS KUTYÁK, ÉN NEM ÁLNÉV MÖGÉ BÚJVA- HANEM VÁLLALVA A SZEMÉLYEMET- INNEN ÜZENEM NEKTEK:

NINCS BOCSÁNAT! BŰNHŐDNI FOGTOK!

2009. december 29., kedd

Spiró György: Jönnek

Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint,
fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból,
csönd van. Senki se pisszen. Alantról
kevéske hűlt költő csontujja int.
Ó, ha gyilkolni szabadna újra,
csámcsogva, hersegve szívnák a vért -
miért is? ki tudja. Trianonért? -
mered pár utcanév pici csontujja.
Ez olyan klíma: itt folyton beborul,
ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,
hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,
és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,
hogy bebizonyítsuk:
nemcsak a szemetek tudnak magyarul.
1984

2009. december 24., csütörtök

Fantasztikus archív felvételek!











Kedves Barátaink!
Érzékelve a roma áldozatok családtagjainak mélységes szegénységét és
magára maradottságát, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a
Roma Polgárjogi Alapítvány pénzgyűjtést szervez gyors megsegítésükre. Az
év végéig befolyt összeget egyenlő arányban osztjuk szét az érintett
családok között.
A Testvérközösség önálló alszámlát nyitott a pénzadományok fogadására.

OTP Bank 11708001-20562618
-áldozatsegítés-

Kérjük, szíves segítségnyújtásotokat/segítségnyújtásukat.

Üdvözlettel:

Iványi Gábor, Horváth Aladár





2009. december 23., szerda

A téli Magyarország

Ady Endre:

A téli Magyarország

Magyar síkon nagy iramban át
Ha nyargal a gőzös velem
Havas, nagy téli éjjelen,
Alusznak a tanyák.

Olyan fehér és árva a sík,
Fölötte álom-éneket
Dúdolnak a hideg szelek.
Vajon mit álmodik?

Álmodik-e, álma még maradt?
Én most karácsonyra megyek,
Régi, vén, falusi gyerek.
De lelkem hó alatt.

S ahogy futok síkon, télen át,
Úgy érzem, halottak vagyunk
És álom nélkül álmodunk,
Én s a magyar tanyák.


Tichy-Rács Éva képe



Kedves Barátaink!

Érzékelve a roma áldozatok családtagjainak mélységes szegénységét és
magára maradottságát, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a
Roma Polgárjogi Alapítvány pénzgyűjtést szervez gyors megsegítésükre. Az
év végéig befolyt összeget egyenlő arányban osztjuk szét az érintett
családok között.
A Testvérközösség önálló alszámlát nyitott a pénzadományok fogadására.

OTP Bank 11708001-20562618
-áldozatsegítés-

Kérjük, szíves segítségnyújtásotokat/segítségnyújtásukat.

Üdvözlettel:

Iványi Gábor, Horváth Aladár






2009. december 22., kedd

SZEGÉNYEK KARÁCSONYA

Karácsony. A legendák szent ünnepe, amely a legszebb, a legdicsőbb valamennyi közt. Karácsony... e szónál millió szív dobban össze, s millió ajkról hangzik fel a hála, a zsolozsma a nagy mindenség Urához, aki beváltá az ígéretet, s Megváltót adott a bűnös emberiségnek. Ünnepet ül az egész keresztyén világ. Ünnepel a szegény és gazdag egyaránt. Igen, a szegény ember... Valamikor, régen mennyire más volt e kép. Odakünn a fagyos, hideg szél süvölt, kísértetiesen rázva a szegény hajlékok rozzant ablakfáit. A vastag hólepel mint fehér szemfedő messze úgy terül el beborítva mindent fagyos leplével. Mindent, ameddig a szem lát. Mintha minden élet megszűnt volna, oly némaság mindenütt. Csak a szél süvölt könyörtelen, irgalmatlanul. ...Szegényes, kicsi szoba. Az ablakok papírral vannak beragasztva, a kis pléhkályhában régen kiégett az utolsó hasáb fa. A családfő az asztalnál ül, könyökére támasztva a fejét... Gondolkozik. Vajon mire gondol - a béke ünnepén? - Mit eszünk holnap! - tör ki a sóhajtás kebléből. ...Holnap... s azután! Íme az egyik karácsony. Ez most a jelen... Mintha megváltozott volna a természet rendje, napfényes idő, tavaszi lég, s csak az éneklő madárnak danája hiányzik, hogy valóban elhitesse velünk a tavaszt. Ünnepel az egész világ - a szegény ember is. És a szegény ember öröme, békéje kétszeres. A télnek, fagynak nyoma sincs, és a hideg, a kegyetlen hideg nem emésztette fel még utolsó filléreit. Még egy kis karácsonyfára is telik, s az apróság ujjong, örült a krisztkindlinek, amely gondoskodik a szegény gyerekekről is. Karácsony van... A szegények karácsonya!...

Ady Endre

Nagyváradi Napló 1901. december 25



Kedves Barátaink!

Érzékelve a roma áldozatok családtagjainak mélységes szegénységét és
magára maradottságát, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a
Roma Polgárjogi Alapítvány pénzgyűjtést szervez gyors megsegítésükre. Az
év végéig befolyt összeget egyenlő arányban osztjuk szét az érintett
családok között.
A Testvérközösség önálló alszámlát nyitott a pénzadományok fogadására.

OTP Bank 11708001-20562618
-áldozatsegítés-

Kérjük, szíves segítségnyújtásotokat/segítségnyújtásukat.

Üdvözlettel:

Iványi Gábor, Horváth Aladár


Nincs kegyelem! Pusoma Dénes Emlékére!

2009. december 21., hétfő

Raj romák! Összeállítás!















2009. december 18., péntek

Mindennek van határa!

Halált okozó testi sértés miatt egy év, négy év próbaidőre felfüggesztett fiatalkorúak fogházában letöltendő fogházbüntetést szabott ki a Fővárosi Bíróság csütörtökön arra a szakközépiskolás Kozák Rajmundra, aki 2008 januárjában úgy megütötte osztálytársát Budapesten a VIII. kerületben, hogy a fiú belehalt sérüléseibe.”

Olvasom a hírt ma reggel.

Nem tudom megállni, hogy ne fejtsem ki a véleményemet ez üggyel kapcsolatban.
Számomra mára teljesen bebizonyosodott, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatást csak úgy csúfolják, de a valódi igazságszolgáltatáshoz semmi köze!

Ebben az országban minden egyes vezető pozíciókban töketlen balfácánok ülnek?

Szóvá tettem már elégedetlenségemet, a Sajóbábonyban irracionális vádakkal letartóztatott romák miatt, felháborodásomnak adtam hangot, hogy a „tisztelt bíróság” Olaszliszka ügyben egy mondat kiejtéséért kemény 15 évet szabott ki.
Ezer, és ezer olyan esetet lehetne még felsorolni, amikor ezek, a szinte isteni hatalommal ellátott ügyészek, rendőrök, bírák, jól mellétrafáltak!

Országunk töketlen vezetői, vajon mikor szánják már magukat munkára, s reformálják meg többek között az igazságszolgáltatás nevű intézményt?

Amikor 2008-ban először hallottam a híradásokban erről „kozák ügyről” – a legelső gondolatom az volt - hogy vajon mit érezhetett az áldozat szülője, az édes anyja?
Van egy hasonló korú gyermekem egy 19- éves fiam, belegondoltam, mit éreznék én az áldozat szüleinek helyében!

Istenem! A halálos ellenségemnek sem kívánom ezt az érzést, amikor valakinek megölik a gyermekét, az egyetlenét, élete értelmét!

Most őszintén? Csodálkozunk, hogy az emberek a saját kezükben akarják venni a sorsukat?

Én bátran megvallom, hogy egy ilyen esetben biztos nem várnék a Magyarországon igazságszolgáltatásnak csúfolt „szarra”! Biztos, hogy saját magam vennék elégtételt!

Tisztában vagyok vele, hogy ennek a Kozák srácnak nem volt szándékában gyilkolni, ölni!
Tudom, hogy egy szerencsétlen, véletlenszerű tragédia történt.

De mégis…

Én is voltam csibész, fiatal, suhanc, engem is sokan cigányoztak le, és bizony sok pofont osztottam ki érte! Tanultam küzdősportokat, és kaptam, mára már speciálisnak mondható fegyveres kiképzést is.
Az edzőim, és mestereim viszont legelsőként, és folyamatosan arra tanítottak, hogy a tudásomat csak egyetlen egy esetben, önvédelemre használhatom csak.

Suhanc koromban bizony sokat bunyóztunk a discókban, szórakozóhelyen, de mi még ismertük mi az a „csibészbecsület”! A nézeteltéréseinket mindig „egy az egyben játszottuk le”, sosem mentünk egy emberre többen, földön fekvő ellenfélre sosem támadtunk (ez akkoriban nagyon nagy szégyennek minősült). Egy küzdősportot gyakorló embernek tisztában kell azzal lennie, hogy bizony egy ütésből is lehet halálos sérülést okozni! Erre mindig nagyon vigyáztunk, a legtöbb esetben elég volt egy két pofon, egy két seggberúgás- aztán jött a kézfogás és a megbékélés.

Hová tűnt a régi csibészbecsület?

Nagyot fordult a világ, nincs többé emberi erkölcs, morál!

Ez az ítélet mélyen felháborít, ez nem büntetés, az elkövető büntetés nélkül megúszta, hogy elvett egy fiatal életet!

Úgy halottam, hogy a szerencsétlen áldozatot egy édesanya, egyetlen gyermekeként egyedül nevelte!

Ez az édesanya elveszítette az élete értelmét, az élete egyetlen kincsét, a kisfiát!

A Magyar bíróság ezzel az ítéletével szembeköpte ezt az anyát!

Az Áldozat neve Mészáros Roland. Mészáros Roland élt 18-évet!

Mészáros Roland én ma megkönnyeztelek téged, adjon az isten neked, örök nyugodalmat, békességet! Édesanyádnak, és hozzátartozódnak, sok erőt, és kitartást, hogy elbírják viselni ezt az elviselhetetlen tragédiát!


Radics Béla /a csak egy cigány/

2009. december 16., szerda

Én nem sajnálom Berlusconit! Szerintem több büntetést is megérdemelt volna a vén kéjenc!

Itthon is van egy nyilas kutya, aki megérdemelné, hogy a pofájába vágjanak már egy vasból készült turulszobrot.

2009. december 15., kedd

2009. december 14., hétfő

Csütörtökön gyalázatot takarítunk, gyertyát gyújtunk



Pár napja Magyarországon élő fölháborodott külföldiek és a Tilos Rádió néhány munkatársa letisztították a Nehru parton álló budapesti Roma Holokauszt Emlékművet, amelyet emberek állatszarral és gyűlölködő feliratokkal mocskoltak be. Azóta a származásuk miatt elpusztított cigányok ezreinek emléket állító kőépítményt ismét bemocskolták. Nem csak a cigányokat, nem csak a rettenetes sorsú áldozatok emlékét, hanem minden tisztességes embert megaláznak ezzel. Csütörtökön délután háromkor a Budapesten élő osztrák Clemens Prinz vezetésével ismét letakarítjuk az emlékművet.
Utána pedig meggyújtunk egy gyertyát, hogy a sötétséget elűzzük az emlékmű közeléből. (A cím: Budapest IX. Nehru part, a Petőfi híd közelében, a Közraktár utcáról elérhető.)
Aki tud, jöjjön el, aki nem, gondoljon ránk. Aki távol van, és úgy érzi, tenni kell valamit, gyújtson egy gyertyát. Ha megteheti, küldjön egy képet erről, hogy a gonosz emberek ne csak a tiltakozók számát lássák, hanem azt is, hogy a számok mögött emberek vannak.
Bízom abban, hogy ez az üzenet eljut a főváros és a kerület illetékeseihez, és meglepnek minket azzal, hogy mire odaérünk, eltakarítják a mocskot és a mocskolódást. Büszke lennék az állam képviselőire, ha későn bár, de fölismernék felelősségüket, és úgy nyilatkoznának, hogy kiépítenek egy olyan figyelő- és takarító szolgálatot, amelyik egy munkanapon belül intézkedik az ilyen és ehhez hasonló esetekben.
Kérek mindenkit, aki Magyarország területén rasszista, halottgyalázó, emberellenes feliratot talál, álljon elé egy gyertyával, és küldjön erről egy fényképet, amelyet honlapunkon és a Facebook-oldalunkon teszünk közzé. Jelezze a felirat pontos helyét, az illetékes önkormányzat elérhetőségét, hogy az embergyalázás tényéről értesíthessük az illetékes önkormányzatok vezetőit. Keressük együtt azokat a sunyi gyilkosokat, akik szavakkal és mocskos jelekkel ölnek lelkeket!
Illő tisztelettel kérem az állam képviselőit, a választott tisztségviselőket, a hivatalnokokat, a rend őreit, és minden tisztességes embert, hogy segítsenek ebben.

Forrás: http://fenytmost.blogspot.com/2009/12/csutortokon-gyalazatot-takaritunk.html

Az igazságszolgáltatás nyilas kollaboránsainak!

Követeljük, hogy engedjék szabadon a Sajóbábonyban letartóztatott roma származású, hős, mártír, politikai foglyokat!!!!

Ha azt hiszik, hogy azzal miszerint egy mondatért 15-év börtönt szabnak ki roma emberekre, vagy azzal, hogy elővesznek súlyos megalapozatlan vádakat, és hosszú börtönévekkel fenyegetnek, azzal eredményt fognak elérni, békét fognak teremteni- nos... akkor nagyon tévednek!!!

Ez ugyanis nem igazságszolgáltatás, hanem igazságtalan bosszúhadjárat!

A bosszú bosszút szül!

A magyarországi cigányságot ez nem fogja visszatartani attól, hogy megvédjék magukat a különböző, provokációktól!

A magyarországi cigányság szolidaritást érez az ártatlanul bebörtönzöttekkel! S az irracionálisan elítéltekkel!

Követeljük, hogy engedjék szabadon a Sajóbábonyban letartóztatott roma származású, hős, mártír, politikai foglyokat!!!!

Chachorom

2009. december 11., péntek

Jogtalanul - Romaügyek (2009)

2009. december 10., csütörtök

Jaj istenem mit tettem? Kanadába kimentem! 2.rész

Miért hagytam el az országot?

Egy mondatban megtudom magyarázni: Sosem engedtétek, hogy magyar legyek, sosem engedtétek, hogy ezt az országot hazámnak érezzem!

42-éves ember vagyok, nem az idén barnultam. Jó anyám úgy hozott a világra, hogy bizony azóta is hordozom az indiai emberek gyönyörű rasszjegyeit. Amióta az eszemet tudom- a többségi társadalom részéről- azt próbálták belém sulykolni, hogy bizony nekem ezt szégyellnem kéne.
Kár lenne tagadni, ebben az országban bizony mindig is megkülönböztették egymást az emberek bőrszín szerint. A fehér a fasza szín, a többit lehet lenézni.

Életem során bárhová is vetett a sors, mindig különös megkülönböztetésben volt részem, első látásra megítéltek, elítéltek, kirekesztettek...

Talán nem tudja mindenki, hogy bizony pozitív megkülönböztetéssel is bele lehet taposni valakinek a lelkivilágába, porig lehet alázni!

Itt a " Jaj szegény hátrányos helyzetű , szerencsétlen cigány, segítsünk neki!" - fajta mentalitásra gondolok.

Sokan nem tudják, hogy az ilyen fajta viselkedéssel is nagyon sokat lehet ártani.

A két véglet, vagy büdös, élősködő, tolvaj, bűnöző cigánynak titulálnak, vagy szegény életképtelennek, akin segíteni kell, hisz nem képes önálló életre, mert Ö az alacsonyabb-rendű.

42-év leforgása alatt, az egy kezemen megtudom számolni hányszor tekintettek egyenrangú félnek, hányszor vettek valóban emberszámba.

Ez a Társadalom sosem ismerte a kifejezés értelmét: "egyenlő jogok"!
Mit is várhatnánk el egy olyan országban az emberektől, ahol a egyik gádzsó, lenézi a "szomszédja gádzsót", mert az történetesen szegényebb nála?

Mit várjon akkor itt egy roma?

"Lehetnék magyar"!

Lehetnék magyar, hisz már a dédanyám dédanyja is itt született.
A Magyar nyelvet már az anyatejjel együtt szívtam magamba.
Ismerem az ország minden zegzugát,erdeiben a fák nekem is adtak hűst, virágai nekem is illatoznak, patakjai,tiszta forrásai az én szomjamat is oltják.
A föld az én őseimnek is adott örök nyugodalmat, békességet.
Az én nagyapáim is ontották vérüket azért, hogy ebben a földben nyugodhassanak.

"Lehetnék magyar"!

De a többség sosem engedte, a többség szemében én csak egy cigány vagyok.

Egy olyan romának, mint én nem újdonság a "Zazrivecz jelenség"! Életem során sok, sok Zazrivecz- el találkoztam.

A sok Zazrivecz-nek köszönhető, hogy sosem érezhettem hazámnak Magyarországot.

A Kurva anyátokat!

Mitől vagytok ti magyarabbak nálam, a románál?...........folyt.köv.

2009. december 9., szerda

"Jaj istenem mit tettem? Kanadába kimentem!"

A 2000. év egyik júliusi éjszakáján álldogáltam az akkor már több, mint százéves gyár udvarán,ahol dolgoztam. Az üzemben a hőmérséklet állandóan kb. +60 fok, vagy annál magasabb volt. Így a pihenő időmet szinte mindig az udvaron töltöttem. Éjszakai műszakban csak 6-an dolgoztunk a gyárban. Ott álltam a sötét csendes éjszakában egyedül, hűsöltem a lágy, enyhe nyári szellőben. Körülöttem a gyár kihalt épületeinek fekete árnyai. A csendet egy repülőgép zaja törte meg, felpillantottam a csillagos égre. Gyönyörű tiszta nyári éjszaka volt, ékes csillagok ezrei világítottak az égbolton. Akkor már nagyon fáradt kimerült voltam, már csaknem egy fél éve 16 órát dolgoztam naponta. Du. 14-órától másnap reggel 06-óráig, vagy fordítva Reggel 06-tól este 22-óráig. Talán ezért is jutottak eszembe a következő gondolatok a repülőgépet szemügyre véve:

" Na... ott repülnek a gazdagok. Milyen jó nekik! Van pénzük repülőre, utazgatnak szabadon! Én 16- év becsületes munkaviszonnyal még a Balatonra sem jutottam el soha! 32- éves koromban eldicsekedhetek, hogy még sosem láttam hazám tengerét a Balatont sem!"

"Vajon ülök én még repülőgépen valaha? Olyan elérhetetlennek tűnik..."


Ezek a gondolatok fordultak meg a fejemben, s lám vannak csodák! Két hét múlva ott ültem egy repülőgépen 11000 méter magasban az Atlanti óceán felett, én a csóró "Magyarcigány", és a családom, az úti-cél Kanada.......Folyt. köv.

Tisztelt olvasóim, elhatároztam, hogy leírom a Kanadába való kivándorlásom hiteles, és részletes történetét. Arra kérem azokat, akiknek felkeltettem az érdeklődését, hogy fogalmazzanak meg kérdéseket számomra- mire is kíváncsiak- mik azok a dolgok amikre válaszokat keresnek egy ilyen igaz történet kapcsán- mi az amiket feltétlenül fogalmazzak bele a történetembe?

Radics Béla

2009. december 8., kedd

Chulano

Élt nagyon régen egy szegény cigány. Olyan nagy tolvaj volt, hogy párját ritkította. Egyszer pontosan éjfélkor elindult egy paraszthoz, hogy ellopja két szép lovát. Amint ment, mendegélt, összetalálkozott az ördöggel.

- Hová mész, jó ember?

- Ahhoz a paraszthoz megyek, hogy ellopjam a lovait.

- Hogyan lopod el a lovakat?

- Hát, beugrok a kertjébe, széjjelnézek, s ha nem látok senkit, akkor bemegyek az istállóba. Elkötöm a lovakat, felpattanok az egyikre, és eltűnök. Hát te hová mész?

- Ugyanahhoz a paraszthoz, hogy megegyem a máját.

- No, és hogy eszed meg?

- Léggyé változom-mondja az ördög- bebújok a kulcslyukon, azután bemászok az orrába. Erre nagyot fog tüsszenteni, hogy elfolyik a vére. De ha lenne valaki, aki tüsszentéskor azt mondaná neki, hogy egészségére, akkor semmit sem tudnék tenni.

A szegény cigány megvárta, amíg az ördög bement a házba. Mire a paraszt orrához ért, a cigány már az ablaknál állt. Amikor a paraszt tüsszentett, mindig mondta:

- Egészségére!

Így ment ez egész éjszaka, senkinek nem esett bántódása. Reggelre elment az ördög. Ekkor a szegény cigány bement a paraszthoz.

- Jó reggelt, jó ember!

- Adjon Isten neked is! Mi járatban vagy, jó ember?

- Hallgass csak meg!

- Hallgatlak, mondjad!

- Mi tagadás, - kezdte a cigány – azzal a szándékkal indultam el hazulról, hogy éjfélkor ellopjam a lovaidat.

A paraszt haragos képet vágott.

- No, hallgass tovább! Amint jövök, összetalálkoztam az ördöggel. Kérdezte tőlem, hová jövök. Megmondtam, hogy hozzád jövök ellopni a lovaidat. Majd én is megkérdeztem tőle, hogy ő hová megy. Mondta, hogy ő is hozzád készül, hogy megegye a májadat, a tiédet, feleségedét, gyerekeidét. Megkérdeztem, hogyan csinálja? Az ördög elmondta, hogy léggyé változik, berepül az orrodba, és addig fogsz tüsszenteni, míg ki nem folyok a véred, mert nem lesz ott senki aki azt mondja neked, hogy egészségedre. De én ott voltam, és így maradt meg családod, feleséged és a te életed.

A paraszt megkérdezte:

- Igaz ez jó ember?

- Igaz! – felelte a cigány

Akkor a paraszt felkelt, kiment az istállóba, eloldotta a két lovat, és átadta a passzussal együtt a cigánynak.

- Te mentetted meg az életünket, legyen tiéd a két ló. Légy velük boldog!

O Gojma khelel! A Gojma Táncol!





2009. december 7., hétfő

Persze tudom félsz az értelmes párbeszédektől, hisz alulmaradnál, és te nem tudsz veszíteni, ezért sem engeded a hozzászólásokat a blogodhoz! Csak uszítasz, és mocskolódsz, még egyetlen egy értelmes mondatot nem olvastam tőled!


Roxi nyisd ki a szemed, vagy tanuld meg kezelni a blogot! Senki nem törölt ki semmit, ott az összes bejegyzés. amúgy meg ismerős ez a hiszti, amit levágsz, érvekkel nem tudsz kommunikálni ezért kamuból megsértődsz! Pedig azt hittem végre tisztázhatunk néhány dolgot!

Roxi én nem keverném össze a többségi magyar társadalmat, a nyilas söpredékkel! Magyarul írni meg jogom van, hisz az az anyanyelvem ! Milyen jogon fosztasz meg a magyarságomtól!

lacho lavutari roma

József főherceg tanulánya a czigányokról.

József főherceg, mint násznagy

"Az ép oly érdekes, mint sok tekintetben rejtélyes czigányságnak tudvalevőleg egyik legalaposabb ismerője József főherczeg, a ki sokáig behatóan tanúlmányozta a sajátságos nép nyelvét, természetét, szokásait s e téren világszerte elismert szaktekintély.

Ezért különösen becses, és nagy érdeklődést kel azon czikke, melyet „Az osztrák-magyar monarchia irásban és képben” czímű nagy munka közelebb megjelent 395-ik füzetében a czigányokról irt.


A czigányok történetéről többek közt ezeket mondja a főherczeg: „A czigányok a Himalaja aljáról özönlöttek szét, s e hegység neve a czigány nyelvben is azt jelenti, a mit a hinduban, t. i. hó-viselő. Hogy mikor kerekedtek föl onnan, nem lehet tudni. Mikor Európában megjelentek, őshazájukról már nem tudtak fölvilágosítást adni.


Európában a XV. Század elején kezdtek elszéledni. Török és Görögországon át Magyarországból Németországon át Olasz-, Franczia-, Spanyol-, Angolországba és Skandináviába. Hazánkban 1417-ben tűnnek föl több helyen tömegesen.

De valószinű, hogy elébb is voltak itt czigányok. Zsigmond király, Mátyás király, Ulászló, Izabella királyné, Báthory Zsigmond állítanak ki a czigányok számára szabadalmi, ajánló, biztosító leveleket. Az erdélyi országgyűlés is több izben foglalkozott a czigányok ügyével.

Mária Terézia 1761-ben állandó letelepítésre akarta szorítani őket. De intézkedéseinek ép úgy nem volt foganatja, mint II. József 1783-iki emberbaráti rendeletének. Az országgyűlések és kormányok, bizottságok és törvényhatóságok sokat foglalkoztak a czigányok ügyének rendezésével.

Általában ezen intézkedések mindeddig nem nagy sikerrel jártak, mert talán nem vették kellően számba a czigányok természetét. Pedig különösen a kóborló, sátoros czigányok állandó letelepítése a népművelődés szempontjából is igen fontos dolog hazánkban.

E sorok irója megkisérlette a nagyobb csoportos telepítést; de ez több akadályba ütközött. Kevés volt az e kisérletre fordított idő, tekintve a nép vad erkölcseit és műveltségének alantas fokát.

Nagyon valószínű, hogy vaskézzel, következetes erélylyel községenként is lehet foganatositani a telepítést, de ez sok költségbe kerűl az államnak és sok kellemetlenségbe a községeknek. Talán a közigazgatás államosításával lehetne véglegesen megoldani ezt a kérdést is.


A czigányok ügyének országos rendezéséhez első kellék, hogy tüzetesen ismerjük a czigányság számát és életmódját. De több rendbeli régi és újabb öszszeszámlálásuk nem nyújtott teljesen hiteles adatokat. Végre 1893 deczember 31-én Magyarországon külön czigányöszszeírást hajtottak végre, mely szerint az egész országban összesen 7962 községben találtattak czigányok, számszerint 274,940 lélek, közte 8.938 vándorló.

Összesen csak mintegy 10,000 czigánynak van valami 5000 holdnyi tulajdon vagy bérelt szántóföldje és kertje. Az iparűzők összes száma meghaladja az 50,000-et. Kereskedő-féle 4500 van, s ezek harmadrésze lócsiszár.

Zenéből 17,000-en élnek, köztük mintegy 150 nő. A telepes és a vándor czigányok közt nemcsak életmódra, hanem jellemre és alkatra nézve is észrevehető különbség van; nem is igen érintkeznek egymással.A vándor czigány rátartóbb, délczegebb; bőre szinte bronzszínű, míg a telepesé füstösebb.


A sajátságos és titokzatos, érdekes és regényes czigány fajt a nyugati népekétől teljesen elütő, kezdetleges és csodálatos életmódja, féktelen szabadságvágya és félelmes titokzatossága a romantikus költészet egyik fő elemévé tették, mielőtt a világ sejtette volna, hogy a czigánynak magának is van nagy értékű költészete”.


József főherceg különös érdeklődési köre

A főherceg érdeklődése a cigányok iránt ifjú katona éveire vezethető vissza, mikor is a keze alá kapott néhány kizárólag cigányul beszélő bakát, akikkel senki nem tudott szót érteni. Ekkor József főherceg szerzett egy német-cigány szógyűjteményt, nekilátott a cigányok nyelvét tanulmányozni és a már meglévő szógyűjteményt kibővíteni.

Alaposságára jellemző, hogy Mutterhausenben több hetet töltött egy cigánykaraván társaságában. A cigány nyelv nyelvtani rendszerezéséhez Jókai buzdítására fogott hozzá, és az elkészült művét a Magyar Tudományos Akadémián is felolvasta. 1888-ban jelent meg a Czigány nyelvtan című könyve. Ezen kívül kisebb cikkeiben a cigányok életmódjával és szokásaival is foglalkozott."

Forrás:

http://huszadikszazad.hu/index.php?apps=cikk&cikk=627&oldal=1

2009. december 6., vasárnap

A boszorkányt patkoló kovács

Volt egy kovács, Bátyán lakott. És ez nagyon jól dolgozott, mindenki hozzá járt patkoltatni, mindenki-mindenki a megyéből. Sokan dolgoztak nála, mind erős legények voltak. Ez a kovács is cigány volt. És egyszer, minden nap, de minden nap, így ment egy évig, egy szép, nagyon szép szürke csikó ment hozzá.

És ez a kovács csinálja (mondja) egyszer:

-Figyeljetek ti, legények! Fogjuk meg és tegyünk rá patkókat!

És a legények:

-Ahogy te akarod!

Megcsinálták a hurkot, és valahogy megfogták. Fél évbe telt, hogy meg tudják fogni. Hát, egyszer csak megfogták és megpatkolták. De alig tudták megpatkolni. Reggel öt órára megpatkolták, elment a csikó.

Nem jött többet.

És még gondolja is ez a kovács:

-Hát nem látom többet azt a szép szürkét! Miért adtam neki patkókat? Nem jön többet hozzám.

Gondolkozott, hogy az miért nem jön.

Hát, lakott ebben a faluban egy vénasszony, nem is magyar asszony volt, vén cigány asszony volt. Jósolni járt, nagyon szerencsés volt. És mondták rá a cigányok, hogy ez, hogy biztosan boszorkány, mindenfélét tudott. Már az előtt (előre) megmondta, ki fog meghalni, mi lesz a cigányokkal. És mondták a cigányok: ez boszorkány! Haragudtak. A vén cigány asszony meg azt mondta, hogy azért mondják, mert irigyek rá.

Hát, ez a vén cigány asszony, sokáig nem látta őt senki. Mi lehet ezzel a vén cigány asszonnyal, mi lehet? – beszélték a cigányok.

És ehhez a vén cigány asszonyhoz egyszer csak bement egy magyar lány, mert itt magyarok is laktak.

És kérdi tőle:

-Mi van?

-Menj el! Menj el tőlem, ne gyere be! – mert a vénasszony félt, hogy meglátja, hogy mi van.

-Miért ne?

És megy, lehúzza a dunnát.

És mi van, Isten, mi van mi nincs? Hát patkók voltak a kezein! Hát a lány lentebb emeli a dunnát, látja a lábain is. Kiszalad, mondja a cigányoknak. A cigányok nem hiszik ezt, hogy így van. Mennek, nézik a cigányok is. És sír a vén cigány asszony.

- No! – mondják a cigány asszonyok. –Ugye, hogy mi megmondtuk, hogy ez boszorka! Meg kell ölnünk!

És mondja a vén cigány asszony:

-Most már nem bánom, mit csináltok!

És a cigány asszonyok:

- Legjobb neki, ha megölitek, most már szégyelli magát! Most már nincs ereje semmiben, semmit nem tud csinálni!

Mennek a kovácshoz, jön, leveszi róla a patkókat.

És a cigányok kérdezik egymástól, hogy mi legyen a vén cigány asszonnyal.

És eldőlt, hogy a vén cigány asszonyt meg fogják égetni. És amikor akarnák égetni, reggel nagy tüzet csináltak a cigányok.

És volt abban a faluban egy lány. Nagyon szerette a vén cigány asszonyt és nagyon megsajnálta. És mondja az apjának, hogy ne hagyja megölni.

-Hát, lányom, ez boszorkány volt, mindig ártott a cigányoknak, a magyarokat a cigányokra haragította!

Hát legalább beszéljenek vele, hogy miért csinálta ezt!

Nem! Meg kell őt égetni!

Vitték is a cigányok. Lovakkal húzatták oda is, a földön húzatták végig. Ettől a vén cigány asszonytól mindenki köpködött, mert sok cigányra hozott szégyent, és abban a faluban mind haragudtak a magyarok. Ezért a cigányoknak el is kellett jönniük a magyarok közül, mert mondták, hogy megrontotta a falut, abban a ki faluban a cigányok nem maradhatnak ott.

Hát, égették. Égni kezdett a tűz, a vén cigány asszony nem akart elégni. Mind átkozta a cigányokat, átkozta ezt a kovácsot: ne legyen többet szerencséje, ne legyen ereje, megátkozta. Hát, valahogy csak elégett. De az a tűz, amikor elégett, teljesen feketén égett. És elégett.

Hát, mit ad az isten, mit nem, hogy ez a híres kovács, akihez mindenki ment, többet senki nem ment hozzá dolgoztatni. Sírt-zokogott magának: mit csináljak, Isten? Ott hagyta a sok legény is, akik nála dolgoztak.

És a kovács az Istent kérte, hogy mit csináljon:

-Mit csináljak, Isten?

Hát, megszánja egyszer az Isten, az égből lement hozzá, a kovácshoz, és mondja neki:

-Hallod-e te? Az, akit megöltél, az ördögök anyja volt!

És a kovács nagyon megijed, hogy ő az ördög anyját patkolta meg, és többet senki nem megy hozzá. Hogy, hogy nem, a cigányok is kitudták ezt, és többet a cigányok se jártak hozzá.

Baxtalo! Szerencse!

2009. december 4., péntek

Roma összetartás?

Tegnap előtt közzétettem egy írást a hírszerzős blogomban, amely írás egy szerencsétlenül járt roma származású asszony kétségbe esett segélykérését tolmácsolja!

Itt olvasható: http://romaradicsbela.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=16531

A dokumentumot elküldtük sok internetes, és más média orgánumoknak is.
Szerettük volna ha mindnél több helyen megjelenik. A hölgy nem anyagi segítséget kért, hanem jogi tanácsot, esetleg jogi képviseletet. Többek között elküldtük roma internetes hírportáloknak is, remélve, hogy megjelentetik így a C-press, és a Romnet is kapott.

Egyetlen egy roma média sem reagált, egyetlen egy sem tette ki az oldalára, jelentette meg!

Nem roma média viszont sok jelentkezett és lesz oknyomozó riport is. A segítségre szoruló hölgy a TV-ben is fog szerepelni.

Mi cigányok köszönjük a nem roma embereknek, a többségi társadalom tagjainak önzetlen segítségét!

C-press, és Romnet Csík, és Báder szégyelljétek magatokat!!!

Ennyit a roma összetartásról!

Igenis kell cigány gárda!

A napokban felröppent a hír, hogy Roma testvériség néven a Magyar Gárdához hasonló szervezetet hoznának létre többek között a kiskunlacházi romák részvételével, értesült a STOP.

Kolompár „a cigányság elsőszámú szégyenfoltja” Orbán, és vezető roma politikusok azonnal úgymond, tiltakozó nyilatkozatokat tettek a hír hallatán.

Nincs szükség ilyen szervezetre, és amúgy is óva intik, a romákat az erőszaktól- hangoztatják.

Először is honnan veszi, veszik ezek, hogy egy erőszakszervezetet akarnak a romák alapítani?

Véleményem szerint ez csak egy álszent duma a részükről, az igazság az, hogy saját pozíciójukat féltik, amikor szükségtelennek nevezik ezt a szerveződést!

Manapság sokan megfogalmazzák, hogy nincs a cigányságnak egyetlen egy karizmatikus vezetője, s megfelelő érdekképviselete sem!
Sőt ez nemcsak megfogalmazódik, de mi cigányok ezt így is érezzük!
Igenis szükség van az ilyenfajta alulról építkező roma önszerveződésekre! Az ilyenekből válhat ki majdan a romák hiteles, karizmatikus vezetője, vezető érdekképviseleti szerve!

Persze hogy ellenzik a kolompár félék az ilyen megmozdulásokat, hisz ha megvalósulna, és jól működne a csoport, akkor onnantól kezdve nem a Kolompár félékről szólana a fáma cigányügyben!
A jelenlegi roma politikusoknak be kéne már látni, hogy az a fajtapolitizálás, miszerint a jólfűtött irodájukból, a kényelmes foteljaikban ücsörögve, átlagon felüli fizetésért osszák az észt, amit a nagypártok diktálnak nekik, nos… annak a politikának vége!

Manapság a politika kivonult az utcákra, s ott bizony kemény csatákat kell nyerni!

Igen uraim, és hölgyeim fel kell állni a nokedlis-tányér mellől, és ki kell menni az utcákra, a cigánytelepekre, a putrik közé, a roma emberek közé, és ott kell harcolni, csatát nyerni!

Nemrég a Sajóbábonyi ügy kapcsán jól lehordtuk a vajdákat, jómagam is!
A véleményem ugyan nem változott róluk ma sem, de valljunk be magunknak valamit őszintén!
Ezek a vajdák ott voltak, ott voltak a „tűzvonalban”, ott virrasztottak egész éjjel a Sajóbábonyi romák mellet! Talán nekik köszönhető, hogy nem lett nagyobb tragédia!

Hol volt akkor Kolompár Orbán, Teleki László, Farkas Flórián, Horváth Aladár, Zsigó Jenő, és a többi semmirekellő?

Az egyikük úgy nyilatkozott a Rádió C-ben, hogy Ő lement volna már aznap este, de hallotta, hogy több száz radikális szélsőjobb oldali van ott, és ha Ő lement volna, akkor azt provokációnak tudták volna be a „nyilasbűnözők”.

Egy szó, mint száz beijedtél tesó!
Az ilyen politikusoknak az ideje lejárt, vonuljanak vissza!

Úgy könnyű, hogy, amikor már elmúlt a veszély, amikor már elcsitultak a kedélyek, akkor lemegyünk, tájékozódunk, aztán visszajövünk, s osszuk az észt a sajtóban!

(Sajnos még ez is egy jobb eset akárhogy is nézzük, mert a legtöbb roma politikus már évek óta csak televízióban lát egyszerű, valódi cigány embert.)

Igenis szükség van roma önszerveződésekre! Olyan roma vezetőkre van szükség, akik oda mernek állni a romák mellé fizikálisan is, ha kell szembe egy egész hadsereggel! Olyan vezetőkre, akik még érzik a putrik szagát, akik még emlékeznek a vakaró ízére! Akik sosem felejtik el honnan jöttek, akik együtt tudnak érezni a cigánysággal!

SHAVALE, ROMALE THAVEN BAXTALE, TAJ ZSUTIL TUMEN O SZUNTO DÉVL!

Radics Béla